Washingtoni potluck - beszámoló

A potluck, merthogy magyarul is így hívják (és igen, van Magyarországon is) egy nagyon barátságos és szeretnivaló ötletre épül.  Egy olyan esemény, ahol az emberek azért jönnek össze, hogy megosszák egymással az egészséges ételeiket, receptjeiket, tapasztalataikat. A belépő egy tál étel, ami az összejöveteltől függően lehet, vegetáriánus, vegán vagy nyers stb. Ez itt most úgy volt meghirdetve, hogy a belépő egy tál étel vagy 10 dollár, jellegében pedig nyers-vegán.

Úgy kezdődött a dolog, hogy feliratkoztam egy hírlevélre, ami a környékbeli vegán és nyers ételekkel kapcsolatos eseményekről értesít. Aztán egyszer csak jött ez az alkalom és bár volt bennem némi aggodalom (ismeretlen hely egy csak félig ismerős városban, egyetlen embert sem ismerek és hát az angolomon is van még mit fejleszteni), de kénytelen voltam legyőzni mindezt, mert közben meg annyira érdekelt! Kik azok a mások errefelé, akik hozzám hasonlóan boldogítják a spenótotJ és miket készítenek, milyen tapasztalatokat cserélnek egymással, egyáltalán úgy ahogy van, az egész!

Végül is három étellel készültem, nem így indult, de egyszer csak azt vettem észre, hogy nem bírom abbahagyni és már a harmadik étel is készülőben volt. Ami igazából azért is jó volt, mert otthonra is hagytam mindegyikből, így aztán mindenki jól járt.J Szóval az egyik az avokádó majonézes káposztasaláta lett, mert amióta felfedeztem, azóta igen sűrűn meg kell ismételnem, annyira megszerettük és reméltem, hogy mások is így lesznek vele, mármint, hogy megszeretik. Aztán készült még egy zabpelyhes almás süti  és mandulás golyók. Ez utóbbi kettő receptjét is hamarosan leírom.

Ott a helyszínen pedig a szervező hölgy (aki egyébként énekel és 5 gyermek anyukája) egy salátát készített, kellevélből, paradicsomból, hínárlapokból, amit olivaolaj-fokhagyma-só-bors keverékkel fűszerezett, ő azt a kifejezést használta, hogy ezek főzik meg az ételt, ami persze már eleve kész, Nap sütötte, eső öntözte…

 

Aztán volt még egy céklás-répás saláta, narancsos öntettel. Gyönyörű bíbor színben pompázott, finom volt és különleges.

És egy spenótos furcsaság, már bocsánat, hogy így lefurcsázom, de egyáltalán nem nézett ki bizalomgerjesztően és csak annyit tudtunk meg róla, hogy van benne édeskömény, de összességében elég jellegtelen volt, sajnos spenót íze sem volt, és ahogy elnéztem másoknál sem aratott nagy sikert. 

Volt, aki kókuszvizet hozott, valaki gyümölcsöt és páran semmit, kb. 8-9-en voltunk. A potluck első felében a szervező hölgy elmondta, hogy ő nagyon sokat fogyott a nyers ételekkel és igazából ez indította el ezen az úton. Azt tapasztalta, hogy nem csak fogy, hanem energikusabb és sokkal egészségesebb is lett, úgyhogy amikor már leadta a plusz kilókat akkor sem hagyta abba, hanem egyre jobban elmélyedt a nyers konyha világában és szinte 100%-ban nyers étrendet követ. A gyerekei közül (természetesen, mint a legtöbb helyen) van, aki nyitott ezekre az ételekre és van, akitől mindez nagyon távol áll. Kóstolgatás közben még kicsit beszélgettünk, sajnos aztán az egyik fickó eluralta a terepet és rengeteget beszélt minden másról, nagyon megvolt a véleménye mindenről és nagyon szerette volna azt megosztani velünk, úgyhogy ott már komolyan eltértünk az összejövetel eredeti céljától és többen csak nagyon hallgattunk, pedig szerettem volna még többet megtudni, meghallgatni másokat is, de hát így esett, így szervezte az élet.J Mindennel együtt nagyon élveztem, végtelenül örülök, hogy ott voltam és ráadásul nagy sikert arattak az ételeim, többször is megdicsérték az almás sütit és egy szempillantás alatt elfogyott a káposztasalival együtt. A végén pedig a többi, megmaradt salátát elosztottuk egymás között, ez is annyira jó, "összetartozunk-minden közös" érzés volt!

A potluck után itt szokás visszajelzést adni, hogy milyen volt a szervezés, mi a vélemény stb. Két napon át jöttek a visszajelzések és kivétel nélkül mindegyik megemlítette, hogy a favourite a Susan’s coleslaw-ja (kedvence a káposztasaláta) volt, ez már csak bónusz volt az egyébként is jó élmény mellé.

Ajánlom mindenkinek az ilyen és hasonló eseményeket, ja és a „majonézes” káposztasalátát! Tényleg nagyon finom, aki nem hiszi járjon utána! J Nyamm!